Ideje megismerkedni a földkerekség legnagyobb állataival! Steve Backshall, a neves természettudós bejárja a világot, hogy a nyilvánvaló kockázattal nem törődve testközelből ismerkedjen meg Földünk óriásaival. Szeptember 5-én, vasárnap 11:55-kor debütál a Viasat Nature műsorán a Szuperóriási állatok című egyórás dokumentumfilm, melyben Backshall többek között együtt úszik a nílusi krokodilusokkal és a nagy ámbráscettel Dominika partjainál, megmérkőzik egy kéttonnás elefántfókával, no meg egy megállíthatatlannak tűnő elefánt nyomába ered Dél-Afrikában. Cikkünkben földkerekség hatalmasairól árulunk el néhány észbontó érdekességet.
A nílusi krokodil több tízmillió éve nem változott
Afrika legnagyobb hüllője, a nílusi krokodil annyira tökélyre fejlesztette méretbeli fölényét, hogy eonok óta nem kellett fejlődnie. Hossza elérheti a 6 métert, súlya meghaladhatja az egytonnát. Nyers erejét gyorsasággal, türelemmel és kiváló rejtőzködéssel kombinálja, és ugyan a szárazföldön is lenyűgözően fest, sikerének titka a víz alatt rejlik. Backshall tudja, hogy ha a víz alól akarja megfigyelni az állatot, akkor azonnal a fenékre kell mennie, a felszín ugyanis életveszélyes: a krokodil lesből, alulról támadják meg áldozataikat, azaz ha valaki a vízfelszínen úszik, az támadást válthat ki. A krokodilok türelme is hihetetlen: akár napokig is képesek meglapulva várni a zsákmányukra, és hat hónapig is kibírják két étkezés között, ugyanakkor potenciális áldozatot látva szinte azonnal akcióba tudnak lendülni.
A legnagyobb fehér cápák akár akkorára is megnőhetnek, mint egy busz
Dél-Afrika partjainál, a False-öbölben rengeteg fehér cápa él, itt is találták meg az egyik legnagyobb egyedet, amely 6 méter hosszú volt és 2 tonnát nyomott. És hogy miért van itt ilyen sok fehér cápa? Amiatt a több mint hétezer dél-afrikai medvefóka miatt, amely szintén ebben az öbölben él. A cápák szaglása rendkívül kifinomult: másfél kilométerről megérzik a vér szagát, és egy úszómedencényi vízben is képesek kiszagolni egy evőkanálnyi vért. Az áldozat közelébe érve pedig hihetetlenül éles látásukkal és az orrukon található elektromos érzékszerveikkel követik nyomon a zsákmányt. Mivel a fehér cápák melegvérűek, képességeiket teljes mértékben ki tudják használni, és akár 2-3 méter magasra is ki tudnak robbanni a vízből, hogy áldozataikat egy vadászgép erejével csapják meg.
Behozott házikedvencből lett Amerika legnagyobb vadonélő hüllője
Florida mocsarainak lenyűgöző az élővilága: aligátorok, teknősök és rengeteg más állat él itt, azonban van egy hüllő, aminek nem kellene itt lennie, és ami kiszorítja a többit. Ez a szalagos tigrispiton, amely akár 6 méteresre is megnőhet, és annyit nyomhat, mint egy nehézsúlyú bokszoló. A pitinok Délkelet-Ázsiában őshonosak, és házikedvencként kerültek Amerikába, ezek közül néhányat elengedtek, mások megszöktek, és a vadonban exponenciálisan nő a számuk. Több mint kétezret fogtak be közülük a mocsarakban, de senki sem tudja pontosan, hány példány élhet Floridában – akár százezer is. A pitonnak nincs ragadozója Amerikában, ellenben ő szinte bármit képes elkapni: volt olyan példány, melyben egy szarvas maradványaira bukkantak.
A nagy ámbráscet akár 45 tonnát is nyomhat
A bálnák a Föld legnagyobb állatai, és némelyikük még a dinoszauruszoknál is nehezebb. A legtöbb bálnának nincsenek fogai, de nem úgy a nagy ámbráscetnek, a tengerek legnagyobb ragadozójának, amely nagy halakra, cápákra és óriáskalmárra vadászik. A hossza a 20 métert, a súlya pedig a 45 tonnát is elérheti, impozáns méretének köszönhetően pedig ő képes kibocsátani az állatvilág legerősebb hangját. Ezt a hangot az úgynevezett „dinnye” szerv adja ki, amely akár az állat hosszának egyharmadát is kiteheti. A hangnyaláb az egész állatot átjárja, majd belőle kitörve visszaverődik a környező tárgyakról, amiből a cet létrehozza környezetének háromdimenziós képét, ennek segítségével pedig képes akár a vaksötétben is vadászni több mint ezer méter mélyen. A legnagyobb hímek akár 230 decibel erősségű hangot is ki tudnak adni magukból, amely hangosabb, mint egy sugárhajtású gép felszállása.
A Földön még jó néhány szuperóriás él, ám számuk napról napra csökken a mai világ zsugorodó élőhelyei és forrásai miatt. A Szuperóriás állatok című dokumentumfilm ezek közül néhányat bemutatva jelzi, hogy mi a fontos a természetben: mi mindent kell megmenteni – a Viasat Nature műsorán.