Legyen szó mérgező szúrásról, tökéletes álcáról vagy pedig elképesztő sebességről: az állatokat a túlélésre tervezték. Az evolúció addig-addig csiszolt rajuk, míg igazi túlélőgépezetté nem fejlesztette őket. A vadon legnagyobb túlélőit mutatja be a Viasat Nature azonos című új sorozata, amely november 4-től minden szombaton 14:45-kor debütál a csatornán, hogy elkápráztasson minket a legegyértelműbb túlélési reakciótól a legbizarrabb vadászeszközig. Cikkünkben öt olyan állatot mutatunk be, amely kizárólag a gyorsaságra hagyatkozhat a túlélés érdekében.
- Hogy ne égjen el elevenen a Szahara tűző napján, a szarvasvipera kénytelen „oldalazva” haladni a felszínen úgy hullámozva, hogy egyszerre csak két ponton érintkezzen a forró homokkal. Ráadásul a kígyó úgy forgatja haladás közben a testét, hogy minden egyes pontja egyenlő mennyiségben érintkezzen a felszínnel – talán mondanunk sem kell, hogy szélsebes tempót diktálva. Puha, sima pikkelyeinek hála a szarvasvipera a leggyorsabb kígyó a Földön, amely akár 28km/órás sebességgel is képes repeszteni.
- A kolibri egy bizonyos fajtája kénytelen testsúlyának kétszeresét elfogyasztani nektárban, ezért napi kétezer virágot is meg kell látogatnia. Ehhez pedig piszok gyorsnak kell lennie: a szélsebes haladás érdekében egy kolibri akár másodpercenkét 80-at is képes verni szárnyaival, ráadásul a többi madárral ellentétben vízszintesen verdes, képes lebegni, előre-hátra, fel-le, vagy akár fejjel lefelé is mozogni. Szárnyai olyan profik, hogy a Stanfordi Egyetem kutatói kimutatták, hogy 27%-kal hatékonyabbak a helikopterek propellerjénél – szóval ki tudja, lehet, hogy a jövő járműveit a kolibrik inspirálják majd.
- Hogy a kaméleon képes beolvadni a környezetébe, azt mindenki tudja, mint ahogy azt is jól tudjuk, hogy külön tudja mozgatni a szemeit, és emiatt nem csak 360 fokos szögben képes látni, de két különálló képet kap az agya, ám amikor vadászik, a két szem hirtelen csak a prédára fókuszál, és az állat ekkor áll elő überfegyverével: a világ leggyorsabb nyelvével, amely 100 km/órás sebességgel képes kicsapódni a szájából, ahol harmonika módjára összehajtogatva pihent, hogy úgy csapjon le zsákmányára, hogy azt se tudja, honnan jön a végzete.
- Egy pingvinnek nem sok keresnivalója lenne egy ilyen listán, de az Antarktisz környékén honos szamárpingvin igazi világbajnok, ha úszásról van szó. Ez a nagyjából 80cm magas állat ugyanis akár 36km/órás sebességgel is képes evezni a víz alatt a sűrű és áramvonalas tollazatának és elképesztő vállizmának hála. Miközben a hideg tengervízben vadászik, a szamárpingvin szívverése 100-ról 20-ra lassul, ennek köszönhetően 7 percig is képes visszatartani a lélegzetét és akár 200 méter mélyre is le tud merülni.
- Jogosan feltételezhetnénk azt, hogy a gepárd rendelkezik a leggyorsabb izommozgással, a minden tekintetben színes egyénnek számító nagy sáskaráknak van egy igen ütős fegyver a tarsolyában: ez az állat bír a legerősebb ütéssel a Földön. Ráadásul kalapácsalakú szájrészeit egy emberi pislogásnál ötvenszer gyorsabban képes előre lökni, hogy mindent megsemmisítsen, ami az útjába kerül. Ez bizony egy pisztolygolyó sebességével ér fel. A rák ezt az ütést ruganyos izomrendszerével képes bevinni, és olyan nagy sebességgel „húz be” áldozatának, hogy az azt körülvevő víz hőmérséklete egy pillanatra 5500 Celsius fokra hevül.
A sebesség csak egy megannyi azon tulajdonság közül, melyet az állatok a vadászat és a védekezés, szóval úgy általában a túlélés kedvéért fejlesztettek ki: a találékony építkezőktől a tehetséges színészeken és a magasban vitorlázó példányokon át a legügyesebb vadászokig A vadon legnagyobb túlélői című doksi megannyi állati csodát és csodás állatot rangsorba tesz, hogy rádöbbenjünk: lenne még mit tanulnunk tőlük!