Blog

Kitörhet-e egy pusztító vulkán Európában?

Vulkánkitörések csak távoli, egzotikus országokat érinthetnek, az öreg kontinensen már mind rég kihunyt, nem igaz? Nagyon nem. Európában jelenleg is nagyjából 100 aktív vulkán van – ebből 30 az Európai Unió területén belül –, és ezek mindegyike kitört már egyszer az elmúlt 10 000 évben. Ez pedig a Föld életkorát nézve másodperceknek számít csupán. A Kanári-szigeteken található Cumbre Vieja 2021-es vagy az izlandi Eyjafjallajökull 2010-es kitörése mind arra figyelmeztet, hogy a szunnyadó szörnyetegek bármikor magukhoz térhetnek. Ezt a témát járja körül az Alvó óriások: Európa nyughatatlan vulkánjai című dokumentumfilm is, amely 2023. június 27-én kedd este 20:00-kor debütál a Viasat Nature műsorán. Cikkünkben bekapcsolódunk mi is a geológiai oknyomozásba, melynek során feltárjuk, hogy Magyarország mennyire veszélyeztetett vulkanikus szempontból és hogy nem is a Vezúv jelenti a legnagyobb veszélyt Európára.

Jelenleg 1670 felszíni vulkán van a világon, melyek között évente nagyjából 60 kitörést regisztrálnak. 800 millió ember, azaz az emberiség 10%-a él aktív vulkán 100 kilométeres környezetében, ennyien vannak kitéve egy esetleges kitörés közvetlen veszélyeinek. A történelmi feljegyzések szerint az elmúlt 500 év során 300 000 ember esett vulkánkitörésnek áldozatul, jelentős részük Európában.

Az öreg kontinensen pedig még most is számos helyen megfigyelhető vulkanikus aktivitás. Spanyolországban, a Francia-középhegységben, az Alpok nyugati oldalán, mi több, a keleti oldalán is – Lengyelországban, Szlovákiában, sőt, még Magyarországon is kimutathatók a nyomai. A hozzánk legközelebbi vulkán az erdélyi Csomád, amely bő 10 000 éve tört ki utoljára, és ugyan semmi sem utal arra, hogy mostanában feléledne, erre nincs biztosíték. Az elmúlt 20 millió évben egyébként a Kárpát-medence vulkánjai voltak a legaktívabbak Európában – a Mátra, a Börzsöny és a Tokaji-hegység is vulkanikus tevékenység során alakult ki. Ezek ma már nem fognak kitörni, de az úgynevezett lávafolyással „operáló” bazaltvulkán megjelenésére bármikor számíthatunk, ugyanis a Kárpát-medence földköpenyének jelenlegi állapota alkalmas arra, hogy a bazaltmagma alakulhasson ki benne. Ez akár napok alatt a felszínre bugyoghat, hogy katasztrofális helyzetet ugyan ne teremtsen, de okozzon némi kellemetlenséget.

És mi a helyzet más európai országokkal? A franciaországi Auvergne-régióban található Chaîne des Puys nem is olyan rég még egészen virgonc volt – értsd: alig 8 000 éve tört ki utoljára. Emiatt nem lehet lehúzni az aktív vulkánok listájáról, és jelenleg nem lehet megmondani, hogy 30-40 éven belül nem tör-e ki újra. 2021-ben a Kanári-szigeteken található Cumbre Vieja 86 napon át lőtte magából az áldást, hogy La Palma szigetét mindörökre megváltoztassa. A vulkáni hamu felemésztette a helyi infrastruktúrát, tönkretette a vízhálózatot, elpusztított 3 000 épületet, 7 000 embert pedig azonnal evakuálni kellett. A helyreállítási munkák évtizedekig el fognak húzódni és közel 1 milliárd euróba fognak kerülni.

A vulkanológusok szerint a Vezúv, amely kétezer éve elpusztította Pompeii-t és amely utoljára 1631-ben tört ki, épp erőt gyűjt a következő kitörésre. 8 kilométer mélyen ott rejtőzik egy magmakamra, amely ugyan már nem kapcsolódik a felszínhez, de csupán 8 kilométernyi föld és szikla súlya választja el attól, hogy feltörjön. A mélyben viszont magmatevékenységnek hála egyre több olyan gáz szabadul el, ami a felszínre akar törni, és a hegy egyszer meg fogja adni magát a nyomásnak. Ez pedig katasztrofális eseményekhez vezethet, a Vezúv környékén ugyanis közel 4 millió ember él, ezek közül sokan a hegy lankáin.

A Vezúvtól alig néhány kilométerre viszont egy másik vulkáni terület kezdődik, ami a szakértők szerint az egyik legveszélyesebb a planétán, mégse nagyon hallottunk még róla. A Flegrei-mezők kárterekkel, kúpókkal megszórt területe alatt óriási magmakamrák rejtőznek, bennük több ezer köbkilométernyi magmával. A talajról nézve a Flegrei-mezőkön nem is látszik, hogy vulkáni területről van szó, csak több kilométernyi magasságból rajzolódik ki az a 13 km átmérőjű, részben a Nápolyi-öbölbe süllyedt megakráter, amit mérete és jellege miatt is kalderának hívnak. A kalderák akkor jönnek létre, amikor egy gigantikus vulkán a tartalmát kiürítve egyszerűen magába roskad. A Flegrei-mezőkön ez a jelenség nagyjából 40 000 évvel ezelőtt zajlott le, és olyan intenzív volt, hogy a megavulkánja által kilőtt anyag egy része a 2500 kilométerre lévő Oroszországban landolt. Ez a kitörés kataklizmához közeli esemény volt. És ugyan a Flegrei-mezők évezredek óta csendben pihen, a kalderáján belül jelenleg is több apró vulkán található, összesen nagyjából 70 darab.

A Flegrei-mezőkön nagyjából 500 000 ember él, további hárommillió pedig a közvetlen közelében. Ha újra kitörne, akkor a Nápolyi-öbölnek a fele percek alatt elenyészne, Dél-Olaszországot pedig 50-100 méternyi vastag hamuréteg borítaná be. És ez csak egy azon szörnyetegek közül, amit az Alvó óriások bemutat, miközben arra figyelmeztet, hogy a vulkanikus tevékenységet folyamatosan figyelemmel kell követni, ugyanis az egész kontinensünk léte függhet tőle. Jobb lesz hát figyelni a jeleket.

Előzetes

Műsor

Összefoglaló

Alvó óriások: Európa nyughatatlan vulkánjai

Európa-szerte morajlik a föld: a spanyol Kanári-szigetek szigetcsoportján 2021-ben kitört Cumbre Vieja és az izlandi Eyjafjallajökull 2010-es kitörése emlékeztet minket arra, hogy az öreg kontinens sincs biztonságban a nagyobb vulkanikus eseményektől. Ezek következményei – legyenek azok emberi, gazdasági vagy környezeti következmények – katasztrofálisnak bizonyulhatnak a lakosság számára. A tudósok biztosak abban, hogy Európát is érinthetné a múltban tapasztalt nagyobb kitörésekhez hasonló újabb földmozgás. A kérdés csak az, hogy mikor és hol csap le a következő… Ez a dokumentumfilm igazi geológiai oknyomozói formában próbál választ adni egy kulcskérdésre: vajon mekkora az esélye, hogy Európa ismét áldozatul esik egy nagy és pusztító vulkánkitörésnek?

Kapcsolódó műsorok