Blog

Egymás mellett élő lények hagymázas kölcsönhatása, avagy feltárul Patrick Aryee vadvilága

Patrick Aryee vadvilága március 20-án, hétfőn 20:00-kor tárul fel a Viasat Nature műsorán. A neves angol biológus és filmes-felfedező bejárja a világ minden sarkát Costa Rica dzsungeljeitől kezdve a kanadai Brit Kolumbia esőerdőiig, hogy egyszerre szellemes, kötetlen és lebilincselő módon mutassa be, hogy a természetben milyen kapcsolatban áll minden a legapróbb dolgoktól a legnagyobb ragadozókig, és hogy felhívja a figyelmünket arra, hogy még a legkisebb beavatkozás is végzetes következményekkel járhat. Cikkünkben bemutatjuk a lazacok vándorlásának környezeti hatásait és hogy miért függ egyetlen apró rovartól egy olyan dzsungel léte, ahol kétszer annyi állatfaj él, mint egész Észak-Amerikában.

A lazacok éves vándorlása olyan nagy volumenű, hogy még az űrből is látszik

Nem túlzás. Mikor a kanadai Brit Kolumbia partjainál több millió lazac az ívási időszak kezdetén a tengerből az édesvizek felé veszi az irányt, az olyan hatással van a környezetre, hogy még műholdakról is látni. Ez nem véletlen, ugyanis az egész esőerdő összefügg a lazacvándorlással, így a lazacszám csökkenése drámai hatással lehet a helyi ökoszisztémára.

Már a partoknál élő orkák is szinte kizárólag lazaccal táplálkoznak, mert táplálók, zsírosak és az év minden napján elérhetőek, és mikor a lazacok elindulnak árral szemben, hogy vándorlásuk végén elérjék többek között a Nagymedve Esőerdő közepén található születési helyüket, ott és útjuk során is az egész környezetükre kulcsfontosságú hatással vannak. A folyók mentén élő grizzlyk étrendje például nagyban függ a halaktól – ott, ahol vannak lazacok, a medvepopuláció tízszer nagyobb, mint azokon a helyeken, ahol nincsenek.

A halak azokat a vizeket is befolyásolják, amikben vándorlásuk során megfordulnak. A lazacok kémiai jelekkel látják el a folyókat, amiken felúsznak, hogy tudják, merre kell jönniük. Útjuk során tömegük felét elveszítik, és nem mindegyik ér célba. Az elpusztult példányok lebomlanak, ami rengeteg nitrogént szabadít fel és mindent megtermékenyít körülötte. A medvék is rengeteg halat hordanak szét az erdőben, melyek egy részét elfogyasztják, a maradék viszont lebomlik és a termőföld része lesz. A lazacvándorlás után a folyók menti növényzetek zöldje is sokkal intenzívebb lesz, és ez az, ami még az űrből is látható.

Egyetlen apró rovartól függ a dzsungel legnagyobb büféjének léte

A Costa Rica-i Osa-félszigeten található a bolygó legrégebbi esőerdője, amely kétszer annyi fajnak ad otthont, mint amennyi az USA-ban és Kanadában együttvéve található, és az itt élő állatok 80%-a rovar. Az elmúlt tíz évben ez az állomány rohamosan csökkenni kezdett, ezt pedig az időjárás változásának tudták be: egyrészről a gyilkos aszályoknak, másrészről pedig a szakadó esőknek és a pusztító árvizeknek. A rovarok számának csökkenése pedig alaposan megbolygathatja a helyi élővilágot.

Vegyük például a fügefákat, melyek a teljes erdei ökoszisztéma alappillérei. Egy nagy fügefa több tonna fügét biztosít egy rövid évszak alatt, ami az esőerdő sok faja számára olyan, mint egy büfé – madarak, majmok, bogarak, pillangók és még sok száz más faj táplálkozik belőlük. A fügefák túlélése egyetlen rovaron múlik, és ez a rovar egész életében függeni fog a fügefáktól. A füge igazából semmilyen más gyümölcshöz nem hasonlítható, ugyanis egy belső szirmokkal rendelkező, fordított világ. Az a rovar pedig, ami képes megtermékenyíteni, a fügedarázs, amely egy apró nyíláson át jut be a virágba, hogy odabent tegye le a petéit. Amikor ezek a peték kikelnek, már tele is vannak pollennel, és elindulnak, hogy saját fügét keressenek maguknak, amit aztán megtermékenyíthetnek. Közel ezer fügefa fajta van, és mindet csak ez az egyetlen rovar tudja megtermékenyíteni. Ez pedig egy többmillió éves ko-evolúció eredményeképp alakult ki így. Ha a fügedarazsak eltűnnének vagy a számuk jelentősen megcsappanna, az tönkre tehetné a helyi dzsungelek élővilágának egyik legfőbb élelemforrását.

Az ilyen ko-evolúciós kapcsolatokból sok-sok létezik, és nem csupán az Osa-félsziget dzsungeljeiben. Négyrészes dokumentumfilmjében Patrick Aryee megvizsgálja a Costa Rica partjainál élő tengeri teknősök és a jaguárok kapcsolatát, továbbá ellátogat a nagy észak-amerikai síkságokra is, hogy feltárja, milyen kapcsolatot ápol a ganajtúróbogár a környék legikonikusabb állatával, a bölénnyel – kizárólag a Viasat Nature műsorán.

Előzetes

Műsor

Összefoglaló

Patrick Aryee vadvilága

A neves brit biológus és felfedező, Patrick Aryee – aki többek mellett David Attenborough mellett tanult – a természet csodálatos összekapcsolódásait tárja fel, miközben bejárja a bolygót. A Costa Rica-i dzsungelektől British Columbia esőerdeiig – és a fák tetejétől a lábunk alatti láthatatlan világig – Patrick szemlélteti azokat a különleges kapcsolati hálókat, amelyek a legapróbb élőlényeket összekötik a bolygó leghatalmasabb húsevőivel. Útközben bemutatja, hogy az ökoszisztémában bekövetkező zavarok milyen messzemenő következményekkel járhatnak a fajok között. Emellett együttműködik helyi aktivistákkal és kutatókkal is, akik a biológiai sokféleség és a környezet helyreállításának inspiráló történeteibe engednek betekintést.

Kapcsolódó műsorok