Blog

Attenborough: A dal ereje – Az élet titokzatos hangjai

Sir David Attenborough a természet hangjainak világát tárja fel egy új, lenyűgöző dokumentumfilmben.

A világhírű természettudós, narrátor és a természetfilmezés úttörője ezúttal hét rendkívüli és mérföldkőnek számító állathangfelvételt mutat be többek között a hosszúszárnyú bálna szívbemarkoló dalát, Madagaszkár indri makijainak családi kórusát, valamint a bámulatos színpompás lantfarkú madarat, amely képes más fajok hangjait, sőt láncfűrészt, riasztót és fényképezőgépet is utánozni. Minden egyes hangvilág újabb felfedezést tár fel arról, hogyan segített az állatok éneke megérteni a tudósoknak a természet működését és az evolúció történetét.

Premier: 2025. október 31., péntek, 19:55
Csatorna: Viasat Nature

Hét dal, amely megváltoztatta a tudományt

A filmben Attenborough hét különleges felvételt válogat össze, amelyek csaknem egy évszázadot ölelnek fel, és az ő életútját is végigkísérik. Ezek a hangok alapvetően formálták át a zoológia és a természetvédelem történetét.

  • Az indri makik területvédő éneke Madagaszkárról – a családi kórusok lenyűgöző összhangja.
  • A hosszúszárnyú bálna misztikus éneke, amely az 1970-es években elindította a globális „Mentsük meg a bálnákat!” mozgalmat.
  • A lantfarkú madár zseniális utánzási talentuma, amely képes bármilyen hangot visszaadni – madarakat, gépeket vagy akár fényképezőgépet is.
  • Az európai madarak ismert hangjai, köztük a cinege és a fülemüle éneke.
  • A tündérfarkú madár felfedező hívása Ausztráliából, ami bebizonyította, hogy a nőstény madarak is énekelnek.
  • A hawaii ʻōʻō utolsó dala, egy kihalt madárfaj utolsó felvétele.
  • A brit erdők hajnali madárkórusa, a természet ritmusának egyedülálló hangképe.

Ezek a felvételek sokkal többek puszta hangoknál: tudományos áttöréseket hoztak, lerombolták azt a mítoszt, hogy csak a hím madarak énekelnek, és megmutatták, milyen létfontosságú szerepe van az éneknek a területvédelemben és a társas kapcsolatokban.

David Attenborough: A világ hallgatása

Sir David Attenborough 1926-ban született Londonban, és a Zoo Quest (1954) sorozattal forradalmasította a természetfilmezést. Olyan ikonikus sorozatok fűződnek a nevéhez, mint a „Life”, a „Planet Earth” és a „Blue Planet”. Példátlan módon ő az egyetlen ember, aki minden televíziós formátumban – fekete-fehér, színes, HD, 3D és 4K – nyert BAFTA-díjat.
2025-ben a PBS Beacon-díjjal tüntette ki tudományos ismeretterjesztő munkásságáért és a természetvédelem iránti elkötelezettségéért.

A természet dalai: érzelem, tudás és figyelmeztetés

Az „Attenborough: A dal ereje” nem csupán akusztikus utazás, hanem a tudomány, a felfedezés és az elmúlás története is.
A madárdalról sokáig azt hitték, hogy csak a hímek sajátja, de ma már tudjuk: a nőstények hangja is alapvető szerepet játszik számos fajnál. A bálnadalok egész populációkat mentettek meg a kihalástól, az indrik kórusai pedig feltárták a családi kötelékek és a terület fontosságát az emlősök között.

A műsor egyben megható emlékeztető is arra, mi forog kockán: a kihalt fajok, mint a hawaii ʻōʻō hangja, már csak archív felvételeken él tovább – egy eltűnt világ halk visszhangjaként.

Miért érdemes megnézni?

  • A természet felejthetetlen hangjai Madagaszkár erdeitől a Csendes-óceán mélyéig és a brit erdők hajnali madárkórusáig.
  • Úttörő felfedezések, amelyek megváltoztatták a biológiát, az ökológiát és a természetvédelmet.
  • Attenborough hangja kalauzol végig ezeken a különleges tudományos és érzelmi pillanatokon.

Ez a film egyszerre figyelmeztetés és inspiráció: hogy megértsük és megóvjuk a természetet, előbb meg kell tanulnunk meghallani. Nézd október 31-én 19:50-kor a Viasat Nature csatornán!

Műsor

Összefoglaló

Attenborough: A dal ereje

Sir David Attenborough a kedvenc felvételeit válogatta össze a természetből, amelyek forradalmasították a dalok megértését. A legnagyobb makik dalától a púpos bálnák énekéig, ezek mindegyikét élete során rögzítette. „Hét olyan dal van, amely kifejezetten érdekes számomra” – mondja. „Némelyik kedves, némelyik meglepő, míg az egyiktől majdnem megszakadt a szívem. De mindegyik új utakat tört.” A dalok tudományára először Charles Darwin nemi szelekciós elmélete volt nagy hatással: az éneklés veszélyes, mivel felfedi az éneklő helyét a ragadozók számára. Ugyanakkor hatalmas jutalmat tartogat a hímeknek, hiszen esélyük nyílik odavonzani a nőstényeket, és továbbadni génjeiket a következő generációnak – viszont az új tudományos felfedezések szerint még rengeteget tanulhatunk a természet dalairól.

Kapcsolódó műsorok