Blog

A vizek zsenijei

Június 12-én 16:45-kor debütál a Viasat Nature műsorán a Betekintés az állati intelligenciába című dokumentumfilm, amely bemutatja, milyen fineszesen vadásznak a tengerek ragadozói – akár más fajokkal is összefogva. Cikkünkből többek között kiderül, hogy működnek együtt a delfinek egy madárfajjal, hogy a szardíniák vonulását kihasználva kölcsönösen nagy zsákmányra leljenek.

A púpos bálnák különböző taktikákat alkalmaznak a zsákmány befogására

Miután Hawaii partjainál párosodtak, a púpos bálnák 3 000 mérföldet utaznak azért, hogy Alaszka magasságában táplálékhoz jussanak. Hosszú útjuk végére érve már hat hónapja nem ettek, szóval gondolhatnánk, hogy ész nélkül, csak magukkal törődve vetik rá magukat legfőbb táplálékukra, az itteni vizekben élő világítórákokra – de ez nem így van: a tudósok arra jöttek rá, hogy bálnák egymással összefogva, különböző taktikákat alkalmazva mennek rá a krillekre.

A Betekintés… drónfelvételein is jól látszik, ahogy a bálnák V-alakban vadásznak a rákokra. A V csúcsán lévő bálna nagyra nyitja száját, és alaposan „fel is tankol” a krillekből, ám azok se vesznek kárba, melyek épp hogy elkerülik a száját, ugyanis az általa keltett hullámok a mögötte jobbról és balról érkező bálnák szájába sodorja az apró állatokat, és így tovább. És ez még nem minden! Mikor a bálnák krillek helyett a heringekre vadásznak, a bálnák tulajdonképpen egy hálót hoznak létre, méghozzá úgy, hogy az egyikük a nagyjából 60 méter mélyen úszó heringraj alatt kezd el körözni, és fúvólyuka segítségével levegőbuborékok sorozatával bombázza meg azt. A spirálalakban felemelkedő buborékerdő a felszín felé sodorja a heringeket – egyenesen az ott várakozó többi bálna állkapcsai közé.

Így fognak össze a fokföldi szulák a delfinekkel

Dél-Afrika partjainál rengeteg fokföldi szula várja, hogy megetethesse éhező fiókáit. Az óceánban több milliárdnyi szardínia tart feléjük, de ezeket egyedül nem képesek kifogni. Az állatvilágban ezért egy igen ritka esemény történik: a madarak szövetségre lépnek egy emlősállattal, a delfinekkel.

Mikor a delfinek egymással kommunikálva egy élőhálót alkotnak a szardíniaraj köré, hogy felfelé tereljék őket, a csapdába esett halak gömbszerű, folyamatosan áramló, változó formát vesznek fel, testfelületükről pedig visszaverődik a fény, ami megzavarja a vadászokat. Ilyen villódzás mellett képtelenség becélozni a prédát. De a szulák odafent figyelnek: mikor látják, hogy a delfinek akcióba lendülnek, ők is lecsapnak fentről és zuhanóbombázóként csapódnak be a vízbe, hogy felülről kapják el a vízfelszín felé terelt szardíniákat. A légicsapástól megzavarodott halak pedig megbontják a formációt – a villódzás alább hagy és a delfinek is lecsaphatnak: mindenki jól jár. A szardíniákat kivéve, természetesen.

Az idősebb orkák a kicsinyeket arra tanítják, hogy kiússzanak a partra fókabébiket fogni

Meglepő módon a fókák úgy születnek, hogy nem tudnak úszni, és ezt a mesterséget közvetlenül a part menti sekélyesben sajátítják el arra gondolván, hogy itt nincsenek veszélyben a vizek ragadozóitól. Tévedés. A kardszárnyú delfinek megtanulták, hogy használják ki a hullámokat arra, hogy egészen a partra vetődve fogják el a gyanútlan fókabébiket, hogy aztán a visszavonuló vízzel és a farkuk csapkodásával együtt a biztonságos mélybe „tolassanak vissza”. Ezt a módszert csak néhány orka sajátította el, hogy aztán megpróbálja továbbadni az utódainak. A manővert pedig kvázi iskolai órák tartásával oktatják, ugyanis a kicsinyek szülői felügyelet, illetve prezentáció mellett még akkor is a „strandhorgászatot” gyakorolják, amikor nincs potenciális zsákmány a környéken. És nem is árt, ha jól betanulják a manővert, ugyanis ha úgy sodródnak a partra, hogy onnan már nem tudnak visszaúszni, akkor az egyenlő a biztos halállal.

A nagyobb zsákmány reménye és a kényszer tehát arra készteti a vizek ragadozóit, hogy a préda eszén túljárva és az elemeket kitapasztalva olyan új módszereket tanuljanak el, melyekkel még nekünk, embereknek is tudnak újat mutatni.

Előzetes

Műsor

Összefoglaló

Betekintés az állati intelligenciába

Óceánjainkban éhes elmék leselkednek a prédára várva, és az új felfedezések számos tengeri ragadozó rendkívüli intelligenciájáról árulkodnak. Argentínában az orkák számos stratégiát vetnek be a halak és oroszlánfókák elejtésére, de a tudósok csak napjainkban fedezték fel, milyen nagy mértékben képesek különböző technikákra specializálódni és utódjukat betanítani; Alaszkában néhány hosszúszárnyú bálna együttműködve alakít ki egy halálos hálót úgy, hogy a csapat minden tagja különböző szerepet kap; Dél-Afrikában delfinek és szulák működnek együtt, hogy kihasználják a szardíniák vonulását, figyelemre méltó szövetséget hozva létre a madáragy és az emlősök ereje között. Ez csak néhány az óceánok szuperragadozóinak, a vízi élet zsenijeinek újonnan felfedezett titkai közül…

Kapcsolódó műsorok