Blog

Így próbálják megjósolni a tudósok, hogy hol és mikor várható a következő nagy földrengés

Kalifornia a világ egyik legaktívabb szeizmikus zónája: itt húzódik a 1300 km hosszú és 150km széles Szent András-törésvonal is, amely San Franciscót és Los Angelest is érinti, és jelenleg ez a világ egyik legszigorúbban megfigyelt régiója, ugyanis a tudósok tartanak attól, hogy bármikor bekövetkezhet a katasztrófa. No, de mikor várhatjuk, hogy egy pusztító erejű földrengés-sorozat végigsöpör Észak-Amerika nyugati partján? A szeizmológiával foglalkozó szakértők azt mondják, több mint 70% az esélye annak, hogy 2032-ig megvalósul az elkerülhetetlen. A San Andreas: Versenyfutás az idővel – amely december 5-én, 19:35-kor debütál a Viasat Nature műsorán – azt mutatja be, hogy próbálnak a tudósok minél előbb rájönni arra, hogy jósolják meg a megjósolhatatlant, mert a Szent András akár egy 9-es erejű földrengéssel is meglephet minket, ami ezrek életébe kerülhet.

Az elmúlt bő 30 évben a kaliforniai törésvonal gyanúsan csendes volt. A San Francisco-öbölt 1989-ben megrázó, 6,9-es erősségű rengés volt az utolsó kiemelkedő esemény, ami a régiót a szó szoros értelmében megrázta. Vihar előtti csend? A szakértők felkészültek a Nagy Földrengésre, ezért az eseményt kiváltó Szent András-törésvonal lemezeinek minden egyes négyzetméterét, minden mozdulatsorát szemmel tartják, melyhez kb. 1400 szeizmográfot állítottak fel szerte a nyugati parton. A Kalifornián végihúzódó törésvonal két tektonikus lemez, a csendes-óceáni-lemez és az észak-amerikai lemez találkozásánál jött létre. Ez a két lemez folyamatosan mozog, méghozzá ellentétes irányba, évente nagyjából 50mm-t haladva. Nem olyan sok, gondolhatnánk, de a lemezek közötti feszültség folyamatosan nő.

A törésvonal környezetében nagyjából 30 millió ember él, akik érintettek lehetnek és akik az 1906-os nagy földrengést, amely gyakorlatilag egész San Franciscót elpusztította, már csak a történelemkönyvekből ismerik. Bő 50 évvel Kalifornia álammá nyilvánítását követően a nyugati part legnagyobb, legfejlettebb városa 40 másodpercen át rázkódott, amit pusztító tűzvész követett: a 7,9-es erősségűnek mért földrengésnek 3000 áldozata volt, az anyagi kár felbecsülhetetlen volt. Ekkor a törésvonalat határoló két lemez összesen 4,5 métert mozdult el egymástól, és a tudósok ezzel a páratlan, egyben rémületes jelenséggel szembesülve jöttek rá arra, hogy a mozgásokat figyelni kell.

Munkájukat cinikus szemek is követik, a biztosítótársaságok ugyanis azt akarják, hogy a tudósok képesek legyenek megjósolni, hogy a következő három napban várható-e rengés, mivel ha három napnál tovább kellene biztosítaniuk egy Los Angeles-méretű város populációjának kilakoltatását, az többe kerülne, mintha utána kifizetnék a földrengés okozta kárt – hangozzék ez bármennyire embertelennek.

A szakértők egyelőre a sötétben tapogatózva, többféleképpen próbálják megjósolni, mikorra várható a következő rengés: a múltban előfordult események a fák gyűrűihez hasonlóan rögzülnek a törésvonal környéki talajban, ezzel kimutatható egyfajta ciklikusság, de ez csak évtizedekben mérhető pontosságú adatokat kínál. Mások több km mélyre fúrva az ottani kőzet, illetve annak súrlódásából eredő hőmérsékletváltozások feltérképezésével próbálják kikövetkeztetni a rengések eshetőségét, megint mások szerint a rengéseket elektromágneses jelek előzik meg, és ezeket próbálják detektálni, de egyelőre egyik módszer sem hozott megbízható eredményt.

Jelenleg a tudósok egy szofisztikált detektálási rendszer kiépítésével az azonnali reakció időintervallumának kitágításán dolgoznak. Tudják, hogy minden másodperc számít és életeket menthet: mikor a rengés eléri a felszínt, az első, úgynevezett nyomási hullámok még laposak és másodpercenként akár 8km-t is haladhatnak, ezzel előrejelezve a néhány másodperccel később jövő, valamivel lassabb nyírási hullámokat, melyek az igazi pusztításért felelnek. A lakosságot pedig fel kell készíteni a villámgyors reakcióra, a statisztikák szerint ugyanis 99% az esélye annak, hogy Kalifornia valamelyik részét egy nagy földrengés fogja megrázni a következő 30 évben. De hogy melyiket, erre még keresik a választ.

Műsor

Összefoglaló

San Andreas: versenyfutás az idővel

Kalifornia a világ legaktívabb szeizmikus zónái közé tartozik. A Szent András-törésvonal két tektonikus lemez csatlakozási pontja, amelyek egymással ellentétes irányban mozognak. Hosszúsága 1300 kilométer, átfut San Francisco és Los Angeles városán is. Jelenleg ez a terület a világ leginkább monitorozott zónája, amelynek minden mozdulatát  1400 szeizmográf követi le. De miért kell ennyire megfigyelni ezt a törésvonalat? A tudósok szerint 30 éven belül bekövetkezik itt egy pusztító földrengés, amelynek ereje elérheti a 9-es, azaz a legmagasabb fokozatot – ezt pedig jó lenne előre látni, mert a térséget 30 millió ember lakja…

Kapcsolódó műsorok